A mesterséges odúk szerepe
Az odútelep
Egy odútelep létesítésével és fenntartásával nagymértékben hozzájárulhatunk hazánk madarainak védelméhez: nyugodt fészkelést biztosíthatunk nekik, menedéket a téli hidegben, segítséget a szaporodási és költési időszakban, és ezzel segíthetjük a sikeresebb fiókanevelést, a fiókák minél nagyobb számú kirepülését, így a különböző madárfajok egyedszámának növelését is.
Az odúkban fészkelő egyedek korábban kezdik a költést és nagyobb tojáshozamot hoznak, mint szabadon fészkelő társaik. Az odútelep képes lehet arra is, hogy a legérzékenyebb költési időszakban biztosítsa a kellő nyugalmat a párok és utódaik számára, így a megfelelő körülmények megteremtésével azt is megakadályozhatja, hogy elhagyják a fészket, és így kihűljenek a tojások.
Élővilágunk fajai nincsenek ott mindenütt a földi bioszférában: gyakorlatilag felosztják egymás között az ökoszisztéma lehetőségeit és szerepeit- de mondhatjuk úgy is, hogy elfoglalják a maguk fülkéjét, azaz niche-jét. Ha két faj ugyanazon a helyen él, ráadásul azonos erőforrást használ, akkor a fülkéjük átfedésbe kerül, és versengés alakul ki. Ha a két faj biológiai tulajdonságai az erőforrás tekintetében nagymértékben azonosak, akkor a versengés olyan erős lesz, hogy a gyengébb faj ki is pusztulhat- ezt nevezi az ökológia tudománya Gause-szabálynak.
És itt nő meg az odútelepek szerepe: ha ugyanis a gyengébb faj számára megfelelő mennyiségű búvóhely áll rendelkezésre, akkor a túlélése biztosított lehet -még ha alacsonyabb populációs egyedszámban is. A versengés hatását ki tudja védeni. A búvóhelyek biztosításával tehát segíteni tudjuk a gyengébb fajok túlélését és jelenlétét is, ezzel nagymértékben hozzájárulva a terület biodiverzitásához.
A múltban hagyott tudás
A madárvédelmi mozgalmak történetének egyik legkiemelkedőbb személyisége Berlepsch báró volt- akinek természetvédelmi tevékenysége előtt nagy tisztelettel adózom. Az ő nevéhez köthető számos odúfajta tervezése, az odútelepi rendszer struktúrájának kidolgozása, és nem mellesleg ő volt az a nagyhatású alapító is, aki saját birtokán bizonyította be a termelés és madárvédelem összehangolásának lehetőségét, relevanciáját és fontosságát.
Több évtizedes munkájának köszönhetjük a legtöbb ma is irányt adó madárbarát szempontot, a növényfajok megválasztásától kezdve a természetes környezet kialakításán át egészen az odúk pontos építési méretéig és a felhelyezések szabályáig. Ő jegyezte fel a bokorlakó madarak számára legalkalmasabb, sűrű lombot alkotó fajokat, ő hívta fel a figyelmet a rőzserakások szerepére (amelyek kitűnő búvóhelyek), és ő fejlesztette ki az ágcsomósodásokat kialakító metszési gyakorlatot is, ami ideális fészekrakási lehetőséget biztosít madarainknak.
Chernel István nála tett látogatásának élménybeszámolójából tudjuk azt is (https://epa.oszk.hu/02200/02224/00081/pdf/allatvedelem_1910_09.pdf), hogy a báró birtokán alig pár négyzetméternyi területen akár két-három fészket is lehetett találni, ami két dolgot is bizonyít: egyrészt igazolja a madárvédelmi tevékenységek madárpopulációra gyakorolt pozitív hatásait, másrészt alátámasztja azt az elméletet is, miszerint a táplálékban és fészkelési lehetőségekben gazdag, megfelelően kiegyensúlyozott környezetben a versengés sokkal kisebb hatással van a helyi madárközösség összetételére. A madarak biológiai igényeit kielégítő élőhelyeken sokkal nagyobb a madarak abudanciája, sűrűsége, ezáltal pedig ökológiai szolgáltatásaikat is nagyobb mértékben vehetjük igénybe.
Sajnos a Berlepsch báró által kifejlesztett madárvédelmi rendszerek és eszközök egy része a múlt homályába veszett- annak ellenére, hogy sok esetben mind funkciójukat, mind költséghatékonyságukat, mind pedig eredményességüket tekintve sokkalta érdemesebbek a használatra. Munkám során számos elfeledett feljegyzését sikerült felkutatnom, és az említett eszközökből és módszerekből többet alkalmaztam saját odútelepemen is.
Minden madárvédelmi rendszert alkalmazni kívánó gazda és kerttulajdonos számára fontos az odútelep kialakítása előtti tájékozódás, ugyanis számtalan aprónak tűnő, ámde kifejezetten fontos tényező és részlet az, ami meghatározza munkánk sikerességét. A terület felmérésekor a rendelkezésre álló területnagyság, növényzeti adottságok és tájolás mellett az eszközök rendszerben történő elhelyezésének lehetőségeit is érdemes felmérnünk, hiszen ahogy a betelepíteni kívánt fajoknak is meg van a maga fülke-rendszere, úgy a közös életüknek is megvannak az alapvető működési feltételei.
Ezért a tervezés során mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, hiszen a jól működő rendszerhez stabil alap kell- másként az eredményes és biztonságos építkezés nem lehetséges.
